Jelenlegi hely

A templom leírása

Keszthely egykori ferences temploma a kolduló szerzetesrendek középkori építészeti tevékenységének egyik legnagyobb méretű hazai emléke. A keletelt templom három részből áll: a neogót XIX. sz.-i toronyból, ill. az előcsarnokból, az öt boltszakaszos templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. Falai tört kőből épültek, s csak az élek, meg a tagozott részletek készültek faragott kőből.(Érdekességként ide kívánkozik, hogy röviden szóljunk  a korabeli templomépítési módról. Az alaprajnak megfelelően előkészített zsaluzatba szórták bele a tört követ, amit oltatlan mésszel töltöttek ki, és vízzel öntötték le, így a kövek gyakorlatilag “összeégtek”. A boltíveket aláállványozva, a faragott köveket szorosan egymás mellé téve, az ék alakú zárókő behelyezésével feszítették ki.)

A templom külsejét négyszer képcsőzött hatalmas gótikus támpillérek tagozták, melyek között a falakban kőrácsos ablakok helyezkednek el. Északi oldalához teljes szélességében csatlakozik a négyzetes, zárt udvart magába foglaló kolostor, délről a Szt. Anna kápolna. A templom alaprajzilag tipikus képviselője a hazai ferences kolostoroknak.

A nyugati homlokzatra állított újkori toronyépítmény díszei a rózsaablak és a főkapu. Az egykor helyéről a torony-emeletre helyezték át a 12 küllős rózsaablakot. A kapuzat bélletének belső tagozati megszakítás nélkül borulnak ívbe. A templomhajó nyugati végén, eredeti helyén látható az egykori főbejárati kapu, amelyet a toronytesttel elfalaztak. A legutóbbi helyreállítás szabadította ki a gótikus kőkeretet, amit eredetileg kis előtetőszerű építmény fedett. A nyugati, zenekarzatra vezető csigalépcső és a zenekarzat két pillérrel alátámasztott erkélye valószínűleg akkor készült el, amikor templomunk Keszthely város plébániatemploma lett. Az 1896-os helyreállítás alkalmával a csigalépcső és a zenekarzat helyére Stehlo Ottó három íves újgót karzatot tervezett, s templomunkban ez áll mai is.

A templomhajó öt boltmezőre oszlik. Míg a szentély felületeit freskók borították, az egykori gótikus hajó falfelületei egyszínűek voltak. A templomhajó és a szentély keresztboltozatát szimbolikus ábrázolású zárókövek zárják, ill. zárták. Így nyugatról sorrendben kelet felé haladva az első zárókövön növényi díszt, ökörfejet, két nádszál között ábrázolt madárfélét, továbbá címerábrázolást (pajzsban félhold, fölötte sisak: Laczkfy István címere ez!), a szentélyben pedig pajzsban elhelyezett ötszirmú rózsát, sárkányt és lángoló napot látunk.

A rend szokása szerint az északi oldalon a szentély és a hajó találkozásánál tornyot emeltek. A diadalíven látható kronosztikon a templom történetének főbb évszámait rögzíti.

A szentély valamivel alacsonyabb a hajónál, mindkettőt azonos kialakítású és azonos profilú bordákkal megépített gótikus keresztboltozatok fedik. Az oszlopokat baldachinos fülkék szakítják meg, alsó részükön tagolt talpazattal. A szentély déli oldalán láthatjuk az alapító Laczkfy István vörös márvány sírlapját. Az 1896-os restaurálás az akkor szokásos elvek szerint történt: a templomból mindent eltávolítottak, ami nem volt gótikus. Így Stehlo Ottó nemcsak a középkori köveket faragtatta újra, hanem még Laczkfy István sírját is szétbontatta, köveit az új oltár alépítményébe falaztatta be, a sírkövet pedig kitette a templomból, pedig az valóban gótikus volt! A sírkő 1896-tól a templomon kívül, a szentély déli falában volt, 1933-ban hozták be a templomba. A nehezen kivehető, lekopott címerrajz körüli keretben gót betűs felirat van. Laczkfy István sírköve mellett van a késő gótikus ülőfülke, amit feltehetőleg a XV. sz.-ban átfaragtak. A sekrestyefolyosóra a szentély északi oldalán az egykori gótikus ajtó mellett az 1896-os átalakításkor átfaragott ajtó vezet. A két ajtó között van Festetics Kristóf (az első Festetics Keszthely), copf stílusú epitáfiuma (sírfelirat), amit a Festetics család építésze, Hofstätter Kristóf tervezett.

A szentélyhez csatlakozó folyosószakaszból nyílik a keresztboltozatos sekrestye, amely zárókövével (Agnus Dei ábrázolással), kőkeretes ajtajával a templom legérintetlenebb gótikus része. A sekrestyeboltozat zárókődíszének, az Isten Báránya domborműnek az a különös érdekessége, hogy faragója a bárány kereszt felé visszafordított fejét felülnézetben faragta ki.

A templom mai képét 1896-ban nyerte el. A helyreállítás az akkori divatos puritán elvek szerint történt, így a templom műemléki értékét károsan befolyásolták. Ekkor távolították el a barokk berendezést, és helyettesítették a mai neogótikussal.

A ferencesek nagyméretű gótikus templomának egyedülálló értékei az 1974-ben feltárt freskók.    

A templom freskói

A templom legutóbbi restaurálásakor a 16 m magas és 20 m hosszú szentély oldalfalain egymás után tűntek elő a dekoratív és figurális ábrázolások.

A középkorban a szentély egészét falképek díszítették, ami koldulórendi templomban ritkaság. A falkép ciklust azonban csak szerzetesek láthatták, mert a szentély a laikusok elől el volt zárva.

A hatalmas gótikus ablakok alatt övpárkány húzódik, ez választja szét a falképeket is. Az övpárkány alatt a szentély déli falán a 12 kispróféta látható, két végén Salamon és Dávid király képével. Minden szentírási tekercset tartanak kezükben. Vele szemben pedig négy nagypróféta, négy evangélista és a négy főangyal képe látható. Az övpárkány felett baloldalon nagyobb freskósorozat töredékei láthatók, nagyrészük erősen töredékes, ma csak a párkány alattiak azonosíthatók biztosan. A diadalív bal oldalától jobbra haladva Jézus bevonulása Jeruzsálembe, utolsó vacsora, olajfák hegye, Júdás csókja, Jézus Pilátus előtt (a háttérben Pilátus a kezét mossa) látható. Alattuk a keresztvitel ismerhető fel, a sorozat záró képe Jézus mennybe menetele. A párkány felett valószínűleg Jézus születése és utolsó napjáig terjedő sorozatát festették. Ezekből egyedül a szemben levő falon Jézus bemutatása a templomban látható. A jobb oldali falon Mária templomba menetelét láthatjuk. Itt Mária életének fontosabb eseményeit ábrázolták.

A következő sorozat a déli és keleti oldalon egymás felett álló szenteket mutat be: az alsó sorban balról jobbra Szt. Ilona a kereszttel, Mária Magdolna mennybe vitele. Jobbra Antiochiai Szt. Margit, Szt. Dorottya, Alexandriai Szt. Katalin és Borbála, majd Szt. Klára és Árpádházi Szt. Erzsébet és két ferences szent, valószínűleg Antal és Bonaventúra.

A második sorban az ablakok mellett tíz szent püspök állhatott. Ezekből öt töredéke maradt ránk. Közülük jól felismerhető Károly Róbert nagybátyjának, Toulouse-i Szt. Lajosnak képe, aki ferences csuklyája felett püspöki palástot visel, lábánál korona jelzi, hogy a trón helyett a szerzetesi életet választotta.

A püspökök sorozata felett alighanem királyok álltak. Középen a kezében országalmát tartó Szt. István királyt és Szt. Lászlót lehet felismerni.

A keszthelyi szentély legszebb és egyben hazánkban egyedülálló ábrázolásai az ablakok káváiban maradtak ránk. Geometrikus keretben világi fejek, a fejek körül nincs dicsfény, tehát nem szentek. Különös módon férfifejek ábrázolásainak gazdag variációjával találkozunk itt. Az egyes ablakok bélletében különböző formájú és színezésű geometrikus keretekben mintegy 32-40 fejábrázolás jelenik meg különböző beállításokban.

Az egész szentélyt elborító hatalmas freskósorozat nem lehetett egy mester műve, nyilván egész műhely dolgozott rajtuk. Két önálló művészegyéniség stílusa eléggé kitapintható. Stílusuk az olasz kora reneszánszot képviselő trecento festészetben gyökerezik. A szentély kifestése a felszentelés előtt a XIV. sz. nyolcvanas éveinek első felében készülhetett el.

Plébániahivatal nyitvatartása

Hétfőn nincs nyitva

kedd-péntek: 9-12 óra között

A mai imaórák

Miserend

 Hétfő - Péntek:

 8.00 

 Szombat:

 19.00

 Vasárnap:

 8.30, 11.00, 19.00

 

Szent Család templom

Vasárnap: 12:15

 

A szentmise mai olvasmányai 


Állandó programjaink

Esménynaptár

v h k s c p s
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31
 
 
 
 
 

Kapcsolat

H-8360 Keszthely,

Fő tér 5.

Tel.:

83/312-459; 83/314-271

Fax:

83/314-271

Elérhetőség

Nagyobb térképre váltás

 

A templom a keszthelyi főtér felől közelíthető meg.

Miserend

 Hétfő - Péntek:

 8.00 

 Szombat:

 19.00

 Vasárnap:

 8.30, 11.00, 19.00

Szent Család templom

Vasárnap: 12:15

 

A szentmise mai olvasmányai 


Állandó programjaink

Copyright © 2012.